Pilótajáték, átverés vagy üzleti lehetőség?

2015. június 10-én Az MNB felhívja a fogyasztók figyelmét az interneten szerveződő, fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségét kihasználó piramisjátékok térnyerésére.

Az ezen eszközökkel való kereskedést, illetve a szervező intézményeket a jegybank nem felügyeli, a szervező fizetésképtelensége esetén a hazai garanciaalapok kártalanítása nem terjed ki azokra.

Nos szeretném feltenni a kérdést, hogy a Questor kockázatára hasonló módon felhívták a figyelmet?

A Brókernet kockázatára felhívták a figyelmet? A közel 0%-os banki kamatokra is felhívják a figyelmet?

Sajnos mostanra elég sokan eljutottak oda, hogy a pénz csak a kispárnában van biztonságban. Amint onnan kivettük, már kockáztatunk.

Így van ez a CapriCoinnal is.

De mi van akkor, ha mégsem pilótajáték és csupán a bankrendszer nem szereti a konkurenciát?

Napokban jelent meg egy cikk egy gazdasági lapban: “A Visa Europe innovációs részlege a Bitcoin mögötti technológiát, a blockchaint kutató Epiphyte-tal indít közös projektet, amely során arra keresik a választ, a nemzetközi átutalásokhoz hogyan lehet felhasználni a technológiát – írja a Finextra.

A blockchainnel a bankok közül is egyre többen foglalkoznak, például a Blockchain nevű startupot vezérigazgatója szerint is legalább 100 bank érdeklődik komolyan a technológia iránt.”

Ha elfogadjuk, hogy a hír igaz, akkor lehet, hogy mégis csak van valami tartalom a cryptovaluták mögött, és nem csupán egy lufi ami egyszer kidurran.

Mint minden új dolog, ez is magában rejti a kockázatot. Éppen ezért azt javaslom, hogy ha valaki nyitott az újdonságokra és ad egy esélyt az alternatív valutáknak, üzleti modelleknek, semmiképp se legyen mohó.

A CapriCoin rendszerben elérhető minimum profit is nagyságrendekkel nagyobb, mint a hagyományos befektetésekkel realizálható.

részben: cryptovaluta.hu