1.0A múlt krajcárjától - a jövő cryptovalutájáighttps://cryptovalutak.cafeblog.huI Wayhttps://cryptovalutak.cafeblog.hu/author/krajcarfigyelo/<div class="main-title"> <h2>Általános kérdések</h2> <h4><strong>Mi az a bitcoin?</strong></h4> </div> <p>A bitcoin egy új, digitális fizetőeszköz, a Bitcoin rendszer pénznemének alapegysége. Árak és mennyiségek megjelölésénél általában “BTC”-re rövidítjük (pl.: “100 BTC”), hasonlóan a forint – HUF és az euró – EUR rövidítésekhez. A hagyományos pénzekkel ellentétben a bitcoin teljes egészében virtuális fizetőeszköz; kézzelfogható, fizikai valója nincs, csak Bitcoin-címekhez társítva, folyamatosan frissített nyilvántartásban létezik.<br /><br /></p> <p><strong>Hogyan szerezhetek bitcoint?</strong></p> <p>Ötféleképpen:<br />* Számos olyan csereoldal (tőzsde/piac) működik, ahol hagyományos pénzen vehetsz bitcoint. <br />* Kereshetsz valakit a közeledben aki bitcoinnal kereskedik, és vásárolhatsz tőle készpénzben.<br />* Bitcoinban is fogadhatsz el fizetést árukért és szolgáltatásokért.<br />* “Bányászhatsz”, azaz létrehozhatsz egy új blokkot (ezért jelenleg 50 bitcoin jár).<br />* Csatlakozhatsz egy “bányásztársuláshoz” (“mining pool”).</p> <p><strong>Vásárolhatok bitcoint PayPallel?</strong></p> <p>Lehetnek ugyan olyan egyéni kereskedők, akik hajlandóak elfogadni PayPales fizetést a bitcoinjaikért, de a nagyobb tőzsdék általában elzárkóznak ettől. Többször előfordult már ugyanis olyan, hogy valaki PayPallel fizetett bitcoinokért, meg is kapta a bitcoinjait, de aztán mégis panaszt tett PayPalnél, azt állítva, hogy nem kapta meg az árut, amiért már fizetett. Mivel pedig a PayPal ilyen esetekben általában a csaló vásárló oldalára áll, ezért a tőzsdék levonták a tanulságot és már nem fogadnak el PayPales fizetést. Jelentős kölcsönös bizalom szükséges tehát ahhoz, hogy valaki PayPales fizetést fogadjon el a bitcoinjaiért. Te is légy nagyon óvatos, ha bitcoint árulsz, és valaki PayPallel szeretne fizetni neked.</p> <p><strong>Hogyan kerülnek forgalomba új bitcoinok?</strong></p> <p>Új bitcoinokat a hálózat csomópontjai generálnak minden olyan alkalommal, amikor sikeresen megoldanak egy új blokk létrehozásához szükséges matematikai feladványt. Ez egy bizonyító jellegű, igen nehéz és erőforrás-igényes feladat. A feladat megoldásáért járó díjazás mértékét a rendszer úgy szabályozza, hogy a Bitcoin-hálózat első négy évében összesen 10.500.000 BTC kerüljön kitermelésre. Eztán a kitermelhető összmennyiség négyévente feleződik. A következő négy évben tehát már csak 5.250.000 BTC termelődhet, az azt követőben 2.625.000 BTC – így az évek során kitermelt összmennyiség végül megközelítőleg 21.000.000 BTC magasságában fog tetőzni.</p> <p>Működik továbbá a hálózatban egy olyan rendszer is, ami átlagosan megközelítőleg 10 percenként ad lehetőséget új bitcoin-blokkok létrehozására valahol a hálózatban. Minél többen igyekeznek új bitcoinokat generálni, annál nehezebb dolguk lesz, az összesített, átlagos számítókapacitás növekedésével arányosan. A feladat nehézségét ugyanis a hálózat állapítja meg előre annak alapján, hogy mennyi időbe telt az előző 2016 blokk legenerálása. Bárkinek az esélye arra, hogy épp ő “fedezzen fel” egy frissen kiosztott blokkot, attól függ, hogy hogyan aránylik a számítógépének a számítási sebessége a hálózat összes többi, szintén az új blokkokért vetélkedő számítógépének összesített számítási sebességéhez.</p> <p><strong>Jelen pillanatban hány bitcoin van forgalomban?</strong></p> <p>A forgalomban lévő bitcoinok mennyiségét úgy kapjuk meg, ha a blokkok számát megszorozzuk a blokkok bitcoin-értékével. Az első 210.000 blokk bitcoin-értéke még 50 BTC, de a következő 210.000-é már csak 25 BTC, az azt követőé 12,5 BTC, aztán 6,25 BTC, és így tovább.</p> <p><strong>Meddig oszthatóak a bitcoinok?</strong></p> <p>Elméletben bármeddig, de a jelenleg fennálló adatszerkezeti keretek gyakorlata csak nyolc tizedesjegyig teszi lehetővé az osztást, így jelenleg 0,00000001 BTC a legkisebb kezelhető bitcoin-mennyiség. Az újabb tizedesjegyek kezelése csupán programozás kérdése, így szükség esetén a későbbiekben is minden gond nélkül biztosítható lesz a további oszthatóság.</p> <p><strong>Hogy nevezzük a bitcoinok törtjeit?</strong></p> <p>Erről jelenleg is folynak a viták. Egyelőre azonban a következő elnevezések a legnépszerűbbek:<br />* 1 BTC = 1 bitcoin<br />* 0,01 BTC = 1 cBTC = 1 centi-bitcoin (úgy is, mint bitcent)<br />* 0,001 BTC = 1 mBTC = 1 milli-bitcoin (úgy is, mint mbit (kiejtve: “embit”) vagy millibit)<br />* 0,000 001 BTC = 1 μBTC = 1 mikro-bitcoin (úgy is, mint ubit vagy mikrobit)</p> <p>A fenti elnevezések a nemzetközi SI mértékegységrendszer egységein alapulnak. A jelenleg fennálló pénzrendszerekhez kapcsolódó elnevezések használata (mint pl. “cent”, “penny”, “font”, “kopejka”, stb.) ellenjavalt, mivel a bitcoin nemzetközi valuta.<br />A fenti szabály alól egy kivétel van, jelesül a jelenleg kezelhető legkisebb mennyiség esete. Ezt ugyanis a Bitcoin megalkotója előtt tisztelegve, az ő álnevéről (Satoshi Nakamoto) nevezték el:</p> <p>* 0,000 000 01 BTC = 1 Satoshi (ejtsd: “szatosi”)</p> <p> </p> <p><strong>Nagyon kis számoknál hogyan feleződik tovább a bitcoin?</strong></p> <p>0,000 000 01 BTC-ről 0-ra csökken a jutalom összege, így vélhetőleg nem termelődik majd több bitcoin. A számítás egy előjeles egész, 64 bites szám bitenkénti jobbra léptetésével történik, ami annyit tesz, hogy a felezést követően az eredmény lefelé kerekítődik. A szám egyenlő a BTC-érték 100.000.000-szorosával. Minden bitcoin-számlát és értéket így tárolnak a rendszerek. Ne feledd azonban, hogy a jelenlegi szabályok szerint közel 100 évünk van még addig, mire ez a kérdés aktuális lesz, és addigra a bitcoinok is jelentősen megváltozhatnak.</p> <p><strong>Mennyi idő alatt termelődik ki az összes bitcoin?</strong></p> <p>A #6.929.999. blokk lesz az utolsó, amelyik még generál majd valamennyi bitcoint. Ehhez feltehetőleg valamikor 2140 körül ér el a rendszer. Onnantól a forgalomban lévő bitcoinok száma 20.999.999,9769 BTC-n rögzül.<br />Még ha a jelenleg engedélyezett nyolcnál több tizedesjeggyel is számolhatunk majd addigra, a forgalomban lévő összes bitcoinok száma akkor is mindig egy kevéssel 21 millió alatt fog maradni (ha addig semmi sem változik). 16 tizedesjeggyel számolva például 20.999.999,999.999.999.496 BTC lenne a végső érték.</p> <p><strong>Ha új bitcoinok nem is termelődnek majd, új blokkok azért lesznek?</strong></p> <p>Természetesen! Mi több, nagy valószínűséggel az új blokkok létrehozásának fő értékadói már valamivel a bitcoin-generálás leállása előtt sem az új bitcoinok, hanem a tranzakciós díjak lesznek. A bitcoin-termelés leállását követően pedig teljes egészében ezek a díjak biztosítják majd a bitcoinok további használhatóságát. Ha a bitcoin még akkor is használatban lesz, úgy a #6.929.999. után is lesznek egyre újabb blokkok.</p> <p><strong>De ha nem lesz több bitcoin, akkor mi történik, ha a már meglévők elvesznek? Ez nem okoz majd gondot?</strong></p> <p>A legkevésbé sem. A kereslet és kínálat törvénye ugyanis kimondja, hogy ha csökken a rendelkezésre álló bitcoinok mennyisége, akkor a még megmaradottak iránt lesz nagyobb a kereslet, így megnő azoknak az értéke is.<br />Ha tehát valamennyi bitcoin elveszik, akkor a hiányukat a még megmaradottak növekvő értéke kompenzálja. Minél értékesebbé válnak a bitcoinok, annál <em>kevesebbre</em> lesz majd szükség belőlük bárminek a megvásárlásához. Ezt deflációs gazdasági modellnek nevezik. Ha pedig valaha is eljutnánk oda, hogy a még kivitelezhető legnagyobb tranzakció értéke is 1 BTC alá csökkenne, úgy egyszerűen néhány számmal jobbra helyezzük a tizedesvesszőt, és a rendszer minden gond nélkül működhet tovább.</p> <p><strong>Mennyire skálázható a Bitcoin, ha minden tranzakciónak be kell járnia az egész hálózatot?</strong></p> <p>A Bitcoin-protokoll lehetővé tesz olyan pehelysúlyú klienseket, amelyek a teljes tranzakció-előzmények letöltése nélkül is használhatják a rendszert. Ahogy nő a forgalom, úgy fejlesztik tovább a rendszert; idővel kialakulnak majd a specializált hálózati csomópontok is.<br />Némi szoftvermódosítással a specializált Bitcoin-csomópontok könnyen felvehetik a versenyt a VISA és a MasterCard együttesével is – ráadásul úgy, hogy ehhez csak közepes hardverre van szükségük (néhány racknyi gépre mai hardverrel). Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a MasterCard hálózatát is a Bitcoinéhoz hasonlóan – P2P-hálózatként – szervezték meg.<br />Tudj meg többet a skálázhatóságról.</p> <p><strong>Miért kell 10 percig várnom, mielőtt elkölthetem a kapott pénzemet?</strong></p> <p>Átlagosan 10 percbe telik egy blokk felkutatása. A dolgok pillanatnyi állásától függően lehet ennél több, vagy kevesebb is, de az átlag 10 perc.<br />A blokkok (a grafikus felületen: “megerősítések”) jelképezik a Bitcoin-hálózat konszenzusát arra vonatkozóan, hogy mi kié. Amint egy blokk megkerül, mindenki elismeri, hogy a kapott bitcoinjaid valóban téged illetnek, így már elköltheted őket. Addig azonban egyes csomópontok még hihetik azt, hogy másképp áll a helyzet, ha egy csaló megpróbálja visszafordítani az utalást. Minél több megerősítést kap egy tranzakció, annál kisebb lesz az esély a visszafordításra, míg végül 1 óra (6 blokk) múltán már egyáltalán nem érdemes ilyesmivel próbálkozni. Ezzel pedig a Bitcoin rendszere messze megelőzi a hitelkártyákat, amelyeknél az eredeti tranzakciót követően még akár három hónapon keresztül is kerülhet sor visszatérítésre (chargeback)!<br />És hogy miért épp 10 perc? Mert Satoshi ezt a kompromisszumot választotta az új blokkok nagyhálózati gyarapodása és a láncosztások nyomán feleslegessé váló munkavégzés miatt. És ha ebből egy kukkot sem értettél, ne aggódj. Ha elolvasod a műszaki leírást, már tisztábban láthatod a helyzetet.</p> <p><strong>Minden bitcoinos vásárlás és eladás alkalmával ki kell várni a tíz percet?</strong></p> <p>Mindaddig, amíg csak kisebb értékű tranzakcióktól van szó, egészen nyugodtan eladhatsz anélkül is, hogy kivárnád a megerősítést.<br />Ennél a kérdésnél az ember általában az olyan alkalmazásokra gondol, mint például a bevásárlóközpontok kasszái, vagy épp a különböző automaták (pl. ital-, rágcsák-, stb.), lásd ezt a 2010 júliusi fórumot. A még egyetlen megerősítést sem kapott tranzakciók is megjelennek ugyan a grafikus felületen, de elkölteni még nem lehet őket. Persze lehet érvelni annak a veszélyessége mellett is, ha egyszerűen feltételezed, hogy rövidesen már el tudod majd költeni őket. Ha azonban jó csomópontot használsz, akkor általában nem kell aggódnod a viszonylag olcsó áruk (pl. rágcsák, letöltések, stb.) ellenértékének megerősítetlensége miatt.</p> <p><strong>Miért változik folyton a Bitcoin-címem?</strong></p> <p>Minden alkalommal, amikor utalás érkezik a “címed”-re (“Your address”), a Bitcoin lecseréli azt egy másikra. Ezzel arra ösztönöz, hogy minden tranzakcióhoz használj másik címet, ezzel is fokozva az anonimitásodat. De ettől függetlenül használhatod a régi címeidet is; ezeket a Beállítások -> Fogadó címeid (Settings -> Your Receiving Addresses) menüpontja alatt tekintheted meg.</p> <p><strong>Gazdaság</strong></p> <p><strong>Miben áll a bitcoin értéke? Mi a fedezete?</strong></p> <p>A bitcoin értéke abban áll, hogy sokan fogadják el fizetőeszközként, lásd a bitcoint elfogadó oldalak listáját.<br />A hagyományos pénzek aranyfedezete alatt azt az ígéretet értjük, miszerint aranyra válthatod a pénzt. Bizonyos értelemben mondhatjuk azt, hogy a bitcoint a kereskedők árcédulái “fedezik” – az árcédula ugyanis az az ígéret, miszerint a rajta feltüntetett mennyiségű pénzért megkaphatod az azzal felcímkézett árut.<br />Gyakori tévhit, hogy a bitcoinok értékét a generálásukhoz felhasznált elektromos áram ára adja – ez azonban nem igaz. Az ár nem egyenlő az értékkel. Felfogadhatsz például ezer embert, hogy jó pénzért ássanak neked egy jó nagy gödröt, de ettől az a gödör még nem lesz értékes. És bár ahhoz, hogy egy pénz valóban használható legyen, soha nem lehet belőle túl sok, önmagában a ritkaságától még mindig nem lesz értékes. Így például lehet, hogy csak alig néhány példányban léteznek papíron az ujjlenyomataid, de ettől még nem lesz csereértékük.</p> <p><strong>Mi történne, ha valaki felvásárolná az összes létező bitcoint?</strong></p> <p>Nos, ha valaki megpróbálkozna ezzel, akkor idővel úgy felhajtaná az árakat, hogy rövid időn belül kifogyna az összes pénzéből, és kudarcba fulladna a terve.<br />Ráadásul nem is minden bitcoin eladó. Hasonlóan az aranyhoz, bitcoinból sem veheted meg azokat, amelyek egyszerűen nem eladóak.</p> <p><strong>Nem vezet spirálhoz a bitcoin deflációja?</strong></p> <p>Lásd a <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/Deflationary_spiral">deflációs spirál</a> szócikket.</p> <p><strong>Nem jutnak tisztességtelen előnyhöz a bitcoinra elsőként lecsapók?</strong></p> <p>Akik elsőként csaptak le a bitcoinra, azok azért gyűjthettek össze belőle sokat, mert vállalták azt a kockázatot, hogy egy még nem bizonyított technológiába fektessék a pénzüket. Ezáltal hozzájárultak a bitcoin fejlődéséhez és jövőjéhez (ami így idővel remélhetőleg egy univerzális, decentralizált digitális valutává válhat). Nincs tehát semmi tisztességtelen abban, ha le is aratják a kockázatvállaló befektetésük gyümölcseit.<br />Mi több, fizetőeszköz lévén a bitcoinok folyamatosan vándorolnak és gazdát cserélnek, így a kezdeti elosztásból nyert profit hamar eltörpül a bitcoin-kereskedelem teljes összértéke mellett.</p> <p><strong>Ez nem egy piramisjáték?</strong></p> <p>Piramisjáték az, ahol az alapító profitot ígér a befektetőknek. A Bitcoin semmi ilyesmit nem ígér. A Bitcoinnak nincs központi szerve, csak a felhasználói működtetik a gazdaságát. A piramisjáték nulla összértékű, ahol az első belépők a későbbiek kárára profitálnak. Ezzel szemben a bitcoinnal mindenki jól járhat: a korai felhasználók a defláció, a későbbiek pedig egy már elfogadott és stabilizálódott P2P pénzrendszer előnyeit használhatják ki.<br />Önmagában attól még nem lesz piramisjáték egy befektetés, hogy az első befektők nagyobb hasznot húznak belőle. Nem piramisjáték például az Apple-részvény sem, de mégis azok húzták belőle a legnagyobb hasznot, akik elsőként csaptak le rá.</p> <p><strong>A bitcoin egy lufi?</strong></p> <p>Igen, éppúgy, ahogyan az euró és a dollár is, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetőeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük. Ennek a tényleges bekövetkezése azonban több, mint valószínűtlen. Szomáliában például mindmáig érvényes fizetőeszköz a szomáli silling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.</p> <p><strong>Hálózatkezelés</strong></p> <p><strong>Milyen hálózati beállítások szükségesek a Bitcoin működéséhez?</strong></p> <p>A Bitcoin általában a 8333-as TCP-porton csatlakozik a többi csomóponthoz, ezért ezen a porton engedélyezned kell a kimenő TCP kapcsolatokat ahhoz, hogy minél több csomóponthoz csatlakozhass. Megkísérli továbbá IRC-kapcsolat létesítését is (6667-es TCP port), hogy újabb csomópontokat találhasson, amelyekhez csatlakozhat.Ha néhány meghatározott IP-címre szeretnéd korlátozni a tűzfal-szabályaidat és/vagy nem akarod engedélyezni az IRC-kapcsolatot, akkor a tartalék csomópontok listáján találhatsz stabil csomópontokat. Ha a szolgáltatód blokkolja a közkeletű IRC-csatornákat, akkor jó, ha tudod, hogy az lfnet a 7777-es portot is figyeli. Az ehhez való csatlakozáshoz azonban jelenleg vagy a Bitcoint kell újrafordítani, vagy pedig a routing szabályokat megváltoztatni. Linux-szal például valahogy így kerülheted meg a 6667-es port blokkolását:</p> <p>echo 173.246.103.92 irc.lfnet.org >> /etc/hosts<br />iptables -t nat -A OUTPUT -p tcp –dest 173.246.103.92 –dport 6667 -j DNAT –to-destination :7777 -m comment –comment “bitcoind irc connection”</p> <p><strong>Hogyan működik a peerkereső rendszer?</strong></p> <p>A Bitcoin elsősorban egy IRC-szerverhez (az irc.lfnet.org #bitcoin csatornájához) csatlakozva talál új peereket. Ha IRC-szerverhez nem tud csatlakozni (például TOR-kapcsolat esetén), akkor a beépített listáján szereplő csomópontokat kérdezi végig újabb csomópont-címekért.</p> <p><strong>Bányászat</strong></p> <p><strong>Mi az a bányászat?</strong></p> <p>A bányászat a számítókapacitás érvényes blokkok felkutatására való fordításának – és ezáltal új bitcoinok kitermelésének – folyamata.<br />Technikai értelemben a bányászat a blokk fejlécének hashelését jelenti, amelyhez figyelembe kell venni egyebek mellett egy hivatkozást az előző blokkra, egy sor tranzakció hashét, valamint egy nonce-ot (ez egy 32 bites mező a blokkban). Ha a blokk ily módon kiszámított hash-értéke alacsonyabb a jelenlegi <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/Target">célszám</a>nál (egy 256 bites, nagyon nagy szám, amit minden Bitcoin-kliens ismer, és amely fordítottan arányos az új blokkok felfedezésének <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/Difficulty">nehézségi értékével</a>) vagy egyenlő azzal, akkor sikeresen létrejön az új blokk, a kibányászója pedig 50 frissen generált bitcoint kap jutalmul. Ha a hash magasabb a célszámnál, akkor a próbálkozás újraindul, ezúttal egy másik nonce-szal. Ezt a műveletet minden bányászgép többmilliószor végzi el másodpercenként.</p> <p><strong>Miért távolították el a kliensszoftverből a “Generate coin” opciót?</strong></p> <p>A Bitcoin korai korszakában még hagyományos CPU-val is könnyen találhatott bárki új blokkokat. Ahogy azonban egyre többen kezdtek bányászni, úgy annyira megnehezedett az új blokkok felkutatása, hogy pusztán egy CPU-val már csak egyetlen blokk felkutatása is évekbe telhet. Mára a bányászat egyedüli költséghatékony módját a csúcskategóriás videókártyák speciális szoftverrel való használata (lásd még: <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/Why_a_GPU_mines_faster_than_a_CPU">Miért bányászik gyorsabban egy GPU mint egy CPU</a>) és/vagy a <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/Bitcoin_Pool">bányásztársulás</a> (mining pool) jelenti. Mivel tehát a szimpla CPU-s bányászat már értelmetlenné vált, ezért ezt az opciót el is távolították a Bitcoin-szoftverből.</p> <p><strong>A bányászat valamiféle hasznos számítási feladatot lát el?</strong></p> <p>A bányászat számításait egyedül a Bitcoin hálózata használja, és nincs semmi köze semmilyen más hálózati számítási projekthez sem. Egyedüli célja a Bitcoin hálózatának működtetése, ami pedig valóban hasznos feladat.</p> <p><strong>Ez nem energiapazarlás?</strong></p> <p>Egy szabad monetáris rendszer megteremtésére és fenntartására fordított energiát semmiképpen sem nevezhetünk elpazaroltnak. Ami azt illeti, a jelenleg elterjedt hagyományos monetáris rendszerek (pl. bankok és hitelkártya-vállalatok) fenntartása és működtetése még több energiát is emészt fel, mint amennyit a Bitcoin igényel.</p> <p><strong>Miért nem olyan számításokat végez a rendszer, aminek más haszna is van?</strong></p> <p>A Bitcoin hálózatának biztonsága érdekében a számításoknak nagyon is pontosan körülhatárolt elvárásoknak kell megfelelniük. Ezek pedig nem teszik lehetővé a számítások egyéb célokra való felhasználását.</p> <p><strong>Hogyan szavatolja a Bitcoin biztonságát a bizonyítórendszer?</strong></p> <p>A bányászat folyamatáról a következő felállás elképzelésével alkothatsz fogalmat:</p> <p>terhelés = <valamilyen, a Bitcoin hálózatán éppen zajló történésekkel kapcsolatos adat><br />nonce = 1<br />hash = <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/SHA2">SHA2</a> ( <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/SHA2">SHA2</a> ( terhelés + nonce ) )</p> <p>A bányász munkája lényegében abból áll, hogy addig növeli a “nonce”-ot, amíg egy olyan értéket nem kap a hashelés eredményeképp, ami nem halad meg egy meghatározott célszámot. (Más szavakkal, a hash “egy bizonyos mennyiségű nullával kezdődik”, ha az általában használt rögzített hosszal jeleníted meg.)<br />Amint láthatod, a bányászat számításainak egyedüli célja egy olyan szám (nonce) felkutatása, ami a terheléssel együtt bizonyos előírásoknak megfelelő hash-értéket ad eredményül.<br />Ezen eljárás előnye pedig abban áll, hogy az eredmény igen könnyen ellenőrizhető: a terhelés és a megállapított nonce ismeretében egyetlen szimpla hasheléssel ellenőrizhető, hogy az eredmény valóban megfelel-e az előírásoknak. Mivel pedig ezeket a hash-értékeket csak az összes lehetőség végigpróbálásával lehet megtalálni, ezért ezt valóban elfogadhatjuk annak bizonyítékául, hogy valaki valóban tekintélyes számítási kapacitást fordított a szóban forgó terheléshez illő nonce felkutatására.<br />Ez pedig azzal szavatolja a Bitcoin rendszerének biztonságát, hogy tekintélyes feladatot állít minden potenciális támadó elé, aki ártó szándékú adatot próbálna a hálózatba juttatni, mivel a rendszer valamennyi aktív tagjával el kell fogadtatnia azt. Így amíg a tisztességes bányászok összesített számítókapacitása a leendő csalóké fölött marad, addig az előbbiek mindig felül is fognak kerekedni az utóbbiakon.<br />Lásd még a Wikipédia <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/SHA2">SHA2</a> és <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Proof-of-work_system">Proof-of-work system</a> szócikkeit.</p> <p>Forrás: <a href="https://en.bitcoin.it/wiki/FAQ">Bitcoin wiki</a></p> <p> </p> <p> </p>richhttps://cryptovalutak.cafeblog.hu/files/2016/11/004e6fe1565dc46315548a4497f5c49e-150x150.jpg150150